Az allergiás megbetegedésekben jelenleg ez az egyetlen gyógymód, amely nemcsak a tüneteket kezeli, hanem megakadályozza a betegség súlyosbodását: az asztma és az új allergiák kialakulását.

A kezelés hatására kialakult immunmemória révén hosszútávú (10-12 éves) panaszmentességet biztosíthat. Az Allergén ImmunTerápia nem más, mint az immunrendszernek a kiváltó okhoz (allergénhez) való fokozatos hozzászoktatása - azaz a megfelelő allergén fokozatosan növekvő koncentrációban történő adagolása. Bizonyos idő után az allergia tünetei enyhülnek, sőt el is múlhatnak, így a tüneti kezelésre használt gyógyszerek mennyisége csökkenthető, akár el is hagyható.

Az antihisztamin gyógyszereken kívül többféle módszert, készüléket és eljárást javasolnak az allergiától való megszabadulásra.

Az Allergén ImmunTerápia a középsúlyos és súlyos szénanáthás ill. asztmás betegek számára javallt oki terápia. Immunterápia mellett alkalmi tüneti szerként választható gyógyszeres kezelés lehet az antihisztamin terápia.

Azoknak a betegeknek, akik nem részesülnek ilyen kezelésben, az antihisztaminok szedése az egyik választható terápia. Más allergiás szerekkel jól kombinálhatóak, ha önmagukban nem érhető el tünetmentesség, megfelelő életminőség.

1. Az allergének elkerülése

Minden esetben ajánlatos a kiváltó tényezők lehető legteljesebb elkerülése, amely nem minden esetben lehetséges. A fűfélék, gyomok, fák pollenjeinek elkerülése nehezen megoldható. A háziporatkák elleni védekezésben továbbra is segíthet az antiallergiás ágyneműk és matracok használata.

Az allergén hatására termelődő, úgynevezett IgE típusú immunglobulin bizonyos sejtekhez (hízósejtek) hozzákötődik, és ezekből a sejtekből hisztamint és egyéb, biológiailag aktív anyagokat szabadít fel.

A tünetek jó részét a szabaddá váló hisztamin okozza. A hisztamin erősebben hat azokra a sejtekre, amelyek kalciumtartalma alacsony. Így a kalcium bevitele kissé mérsékelheti az allergiás tüneteket, de az allergia elleni hatása rendkívül gyenge. Az allergia kezelésének szakmai előírásai között a kalcium adása napjainkban már egyáltalán nem szerepel. Sokkal eredményesebb, ha pl. antihisztamin tablettát vesz be a beteg.

Az allergiás tünetek jelentkezésekor mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni, aki megfelelő allergiavizsgálattal ki tudja mutatni, hogy a beteg mire érzékeny.

Az allergén meghatározása lehetővé teszi a célzott védekezést. Ugyanakkor az allergológus a tünetek enyhítésére gyógyszereket rendel. A pollenallergia tünetei bizonyos életvezetési tanácsokkal is csökkenthetők.

Léteznek különböző eredetű, de hasonló szerkezetű anyagok. A hasonlóság miatt az allergiás egyén a tünetek fennállásának idején akkor is rosszabb állapotba kerülhet, ha nem érintkezik több allergénnel, hanem valamilyen élelmiszer ahhoz hasonló anyagot tartalmaz. A legismertebb példa a parlagfű és a görögdinnye keresztreakciója, mivel a két növény pollenjének szerkezete nagyon hasonló.

Ezért fordulhat elő az, hogy parlagfű szezonban (augusztus közepe és szeptember vége között) a kezeletlen allergiás beteg tünetei fokozódnak, esetleg súlyos tünetek jelentkeznek nála, ha dinnyét eszik.

Mindenképpen javasolt. Ha allergiás tünetek jelentkeznek, akkor érdemes elvégezni az allergiatesztet. Ilyenkor kiderülhet, hogy mely allergének okoznak vagy okozhatnak tüneteket. Sokszor csak egy ismert anyagra vagy pollenre gondolunk (például a parlagfű allergiát okozó hatásáról már mindenki hallott), de az allergiateszt kiderítheti azt is, hogy van-e más pollen, állati szőr, penészgomba vagy élelmiszer, amire szintén hasonló módon reagálunk.

Ha olyan allergiát igazolnak a tesztek, ahol az allergén elkerülhető, mindent meg kell tenni azért, hogy távol tartsuk magunkat attól az anyagtól, amire érzékenyek vagyunk.

Ha az allergén a bőrre kerül, akkor a bőr ezen a helyen kipirosodik, viszket. Csalánkiütések, esetleg hólyagok keletkeznek rajta. Csalánkiütést valójában a táplálékok is okozhatnak. Ugyancsak táplálékok, illetve a bőrre kerülő kozmetikumok, illatanyagok, színezékek válthatják ki az ekcémás bőrgyulladást.

A csalánkiütés (urtikária) egy hirtelen kialakuló allergiás bőrtünet, amit angioödéma kísérhet. A bőr kipirosodik, ezen a területen az erek kitágulnak, a terület vizenyős lesz, viszket. Változatos alakú, általában rövid ideig tart.

Az allergiás angioödéma általában a nyálkahártyák alatt jelentkezik, kis duzzanat formájában, ami csak ritkán fáj. Valójában egy lassan felszívódó ödéma.

Gyakori a kemény szájpadon, amikor a nyelvvel kis dudort lehet érzékelni.

Úgy érzi az ember, hogy van ott valami, de az nem növekszik, és nem változik meg a nyálkahártya színe sem. Pár óra múlva megszűnik.

Szénanátháról akkor beszélünk, ha a pollenszezonban az orrnyálkahártya gyulladása okozza a tüneteket. Bő, vizes jellegű, színtelen orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, tüsszögés jelentkezik. Gyakran társul szemtünetekkel: kipirosodás, viszketés, könnyezés, fájdalom, illetve a garat viszketésével.

1. Szezonális allergiák:

Jellemzőik: Füvek, fák, gyomok virágzása idején, azaz szezonban okoznak csak tüneteket. Példák: nyírfa - április, fűfélék - május-július, parlagfű - augusztus-október, fekete üröm - július-október.

2. Egész éven át tartó - perenniális allergiák:

Jellemzőik: Az allergénnel való találkozáskor okoznak tüneteket, akár egész éven át. Példák: háziporatka-allergia (lakásban), penészgombák (zárt helyiségekben, lakásban), állati szőrök (kutya, macska, ló).

Allergiás tünet bármely életkorban megjelenthet. Valószínűleg már ott volt az örökölt hajlam, de a környezeti tényezők és/vagy az életvitel, vagy a szokások változása épp egy adott időpontban kombinálódott úgy, hogy – a hajlamot előhívva – megjelentek a tünetek. Manapság egyre gyakoribb az, hogy 50-60 éves személyek hirtelen allergiássá válnak, pedig szinte semmi sem változott körülöttük.

Ugyanakkor az egyes életkorokra más és más allergiás betegség a jellemző. Csecsemő és kisdedkorban az ekcéma, a táplálékallergia a gyakoribb, a gyermekkori asztma leginkább a kisiskolásokat érinti, a szénanátha pedig jellemzően serdülőkorban, fiatal felnőttkorban kezdődik.

1. Mert a kezeletlen betegeknél új allergénekre is kialakulhatnak a tünetek. Ilyen esetekben nehezebb hatékony kezelési sémákat (gyógyszerelést) kialakítani.

2. A szénanáthás tünetek az évek múltával asztmás rohamokkal társulhatnak. Az asztmássá vált betegek életvitelük megváltoztatására kényszerülnek, életminőségük romlik.

A kezelés hatására az allergiás gyulladás csökken, az életminőség javul, a teljesítőképesség pedig nő. A tünetek súlyossága csökken, a tünetek nem jelentkeznek más szervben, és nem alakul ki egyre több allergénnel szembeni túlérzékenység.

Kisgyermekek és allergiások környezetéből ajánlatos száműzni a dohányfüstöt, ugyanis ez az egyik legsúlyosabb, bizonyítottan allergia-provokáló tényező. Ráadásul az egészségre számos más, kedvezőtlen hatása is van!

1. oldal / 2